Get Adobe Flash player

Magyarország 1971 óta lát el légi kutató-mentő feladatokat a Magyar Köztársaság teljes területén a veszélybe került légi járművek részére. Hazánkban két kutató mentő körzet került kialakításra. A nyugati-körzet a Magyar Köztársaság Duna-folyó középvonalától nyugatra eső, a keleti-körzet a Magyar Köztársaság Duna-folyó középvonalától keletre eső területe. A légi kutatás-mentési feladat végrehajtásába – szükség szerint – mindkét körzet erői és eszközei egyaránt bevonhatók, egymás tartalékát képezik. A Mi-8/17 típusú helikopter repülési sajátosságai lehetővé teszik a helikopter széleskörű felhasználását kutató-mentő feladatok végrehajtására.

A helikopterrel le lehet szállni elő nem készített, nehezen megközelíthető, átszegdelt terepen. Abban az esetben, ha a terep jellege nem teszi lehetővé a leszállást, a balesetet szenvedett gépszemélyzetet függésből is a fedélzetre lehet venni az elektromos csörlőberendezés segítségével a sérültet. A korszerű egészségügyi, valamint műszaki mentő eszközökkel ellátott gépek alkalmasak a hazánk légterében bajbajutott gépszemélyzetek és utasok kutatására és mentésére minden napszakban, illetve időjárási viszony között. A fedélzeten tartózkodó kutató-mentő ejtőernyősök és felcserek a nap 24 órájában a hét minden napján bevethetők. A haderő-átalakítás során a MH 87. Bakony Harcihelikopter Ezred, valamint a MH 89. Szolnok Vegyes Szállítórepülő Ezred felszámolásra került, egyidejűleg megalakult a MH 86. Szolnok Helikopter Ezred, mely felelős a bajba jutott légijárművek megsegítését végrehajtó légi kutató-mentő ellátásáért.

A keleti-körzet bázisa Szolnok katonai repülőtér, míg a nyugati-körzet bázisaként a MH Pápa Bázisrepülőtér szolgál. A szolgálat ellátását 1db kutató-mentő feladatra speciálisan előkészített közepes szállító helikopter, 1 db hasonlóan előkészített tartalékkal együtt biztosítja. A helikopter személyzetén kívül szolgálatban van 2 fő ejtőernyős kutató-mentő tiszthelyettes, 1 fő orvos vagy egészségügyi tiszthelyettes, 1 fő földi mechanikus, valamint a helikopterek indítására egy indító gépkocsi kezelőszemélyzettel. A riasztástól a felszállásig terjedő időszak nem haladja meg nappal és +5Co levegő hőmérséklet felett a 30 percet, éjjel vagy +5Co levegő hőmérséklet alatt a 60 percet.

A riasztás vétele után a szolgálat végrehatja a készenléti helikopter teljes kitakarását, az akkumulátorok behelyezését, valamint a kapott információk alapján a kutatás-mentési művelet során várhatóan szükséges eszközök fedélzetre málházását. A gépszemélyzet megkezdi a felkészülést a kapott információk alapján a kutatás-mentési művelet végrehajtására. A felkészülés során pontosítják a bajbajutott repülő eszköz típusát, rakományát, a fedélzeten tartózkodó személyek számát, a számított legvalószínűbb helyszínt, kutatási körzetet, valamint az időjárási helyzetet. A rendelkezésre álló információk alapján megtervezik a kutatást.
A bajbajutott légi jármű személyzetének kutatása – a kutatási körzet méreteitől, a fizikai és földrajzi sajátosságaitól, meteorológiai és hidrometeorológiai viszonyoktól, a kutató légi járművek összetételétől és jellemzőitől valamint felszereltségétől függően – történhet „Fésü”, „Párhuzamos pásztázás”, „Megadott útvonal” és „Táguló négyzet” módszerrel. A bajbajutott légi jármű személyzet tartózkodási helyének pontos megállapítása a kutató-mentő helikopter fedélzeti rádiótechnikai berendezések segítségével, vagy vizuálisan történik. Az alkalmazott kutatási módszert a kutató-mentő gépszemélyzet parancsnoka határozza meg a rendelkezésre álló információk alapján.

A mentés végrehajtása során a légi kutató-mentő szolgálat szakszemélyzetének munkája földi és fedélzeti tevékenységre különíthető el. A földi tevékenység az élet mentését, a bajbajutottak mentőellátását jelenti, mely ellátás tartalmazza a sérültek állapotának felmérését, kötözését, vérzéscsillapítását, infúziós terápiáját, fájdalomcsillapítását. A fedélzetre szállítás előtt a szakszemélyzet végrehajtja a sérültek rögzítését a megfelelő betegmozgató eszközökhöz, hordágyhoz, vagy hordszékhez. A helyszíni ellátás biztosításához, a kutató-mentő szolgálat rendelkezik mindazokkal a technikai eszközökkel és gyógyszerekkel, melyekkel az Országos Mentőszolgálat rendelkezik, így magas színvonalon képes megfelelni a sérültek állapotfüggő ellátásának. A fedélzeti tevékenység a sérültek szállítás alatti megfigyelését jelenti.

Továbbá a magyar nemzet kötelessége a MEDEVAC (egészségügyi kiürítés) azaz, hogy a Magyar Honvédségnél és más fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítő állomány, valamint azon polgári személyek biztonságáról gondoskodjon, akik a nemzeti érdekek védelmében mindennapi tevékenységük során életüket kockáztatják. Maga az egészségügyi kiürítés szárazföldön, vízi és légi úton történhet

Attention!

Dear Visitor! Our webpage is completely nonprofit, our editors doesn't have an income from this, but the hosting costs money, and we spend our own money to the open to the press events. Please, if you feel, support our work! More information you can find under the about us section. Thank you: LHSN.HU

Légi Huszárok SzolNok

(Aerial Hussars of Szolnok)

or even:

The HDF 86th Szolnok Helicopter Base airport's ICAO code. The ICAO is an aviation organization of the United Nations.

Sponsors




Tárhely és domain szolgáltatónk:

Domain-Tárhely.net.